Eseménynaptár

«
2017 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
14
15
16
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
   
Nincs esemény!

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Településrendezési terv módosításainak dokumentumai

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Simontornya 2009 Konzorcium honlapja

Városunk története

Simontornyáról

A város és a környező terület már ősidők óta lakott. Ezt tanúsítják a csiszolt kőeszközök, a kelta és római kori leletek. A római korban a Fortiana nevet viselte a „Bósa patak” (ma Pósa-tó) vidéke, melynek „nyugotti oldal magaslatán vagyon a’ Római őr állóknak épitett két nagyhalom
. A honfoglalás  után az Árpád család birtokolta a környéket  és  besenyőket telepített a vidékre.  Így keletkezett a Sió jobb partján egy „Menend" elnevezésű falu.  Vele szemben a Sió bal partján mocsárral körülvéve Sziget község húzódott meg, s mindkettőjüktől észak-nyugatra „Bord"

E három  településből alakult ki Simontornya, miután Simon alországbíró  IV.  Béla engedélyével vártornyot  építtetett az l270-73-as években. „Egykor erősség volt ugyanazon nevű híres várral. Hírlik, hogy volt két nagy nevű, nagy hatalmú és birtokú testvér, egyik Simon, a másik Thamás, kik közül ez a Simontornyától nem messze fekvő Tamási várat alapította; s a másik attól különválva, ezen a helyen nagyszerű tornyot épített és ezt a maga nevéről Simon tornyának nevezte el. Simon halálától a török időkig több főúri család  kezén  is átment a birtok. Közülük a legnevezetesebbek a Lackfiak, a Garaiak és maga Beatrix királyné. A Lackfiak szereztek vásártartási jogot (ebből következően mezővárosi rangot) I. Lajos királytól, és ezzel elindították a települést a fejlődés útján.


1.        kép: A simontornyai vár törökkori majd XVIII. századi ábrázolása,  valamint egy XX. századi fotója

 

 

A török uralom alatt elmenekült katolikusok miatt könnyen otthonra leltek itt a református hitűek. Erős közösségüket a kurucok szabadságharca utáni rekatolizációs politika gyengítette meg. A vár jelentős „kurucfészeknek” számított. Bottyán János itt vonult fel Heister labanc generális ellen 1705. november 11-én. 1707-ben a kuruc katonák visszaverték Rabutin támadását is, de 1709-ben a császári túlerővel szemben megadták magukat.

 

 

1.      kép: Simontornya térképe a XVIII. században

 

Ezután közel 100 évig a német ajkú Styrum-család birtokolta a vidéket. Jozefinista politikájuk ellenére a magukkal hozott német kézművesek nagyon gyorsan elmagyarosodtak. Maga a család is belátta, hogy mily sokat köszönhet a befogadó országnak, így létrehívták a „Styrum Fundatio”-t mely az elszegényedett nemeseknek biztosított kegyadományt, továbbá a szegény sorsú jó tanuló gyermekek iskoláztatását támogatta.

 

Neosoft