Ügyfélinformációk
Az Adóügy ügyfélfogadási rendje:
• Kedd: 7.30-12.00 és 12.30-16.00
• Csütörtök: 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Ügyintézők
Kőváriné Vigh Ágnes - adóügyi ügyintéző, 586-928
Zsolnai Krisztina - adóügyi ügyintéző, 586-928
Az Adóügy ügyfélfogadási rendje:
• Kedd: 7.30-12.00 és 12.30-16.00
• Csütörtök: 7.30-12.00 és 12.30-16.00
Ügyintézők
Kőváriné Vigh Ágnes - adóügyi ügyintéző, 586-928
Zsolnai Krisztina - adóügyi ügyintéző, 586-928
A helyi adókról általában
Az önkormányzat képviselő testületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a helyi adóztatást szabályozza. Magyarország Alaptörvénye és az önkormányzati törvény biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a törvényben meghatározott keretek között helyi adókat vezethessenek be. E szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985. évben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához, mely deklarálta a helyi adóztatás jogát.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben - törvényi keretek között - a helyi adóztatás eszközével. Az önkormányzati autonómia továbbra is meghatározó garanciája az önkormányzati vagyon és a kiszámítható pénzügyi stabilitás.
Az önkormányzati adóhatóság által beszedett önkormányzati adók évről évre tervezhető és biztos bevételi forrást jelentenek. A helyi adóztatás az önkormányzat kezében olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a lakosság mellett, a vállalkozó (gazdálkodó) szféra egésze adóztatható legyen.
A helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül:
a vagyoni típusú adók
a kommunális jellegű adók
a helyi iparűzési adó.
A Htv. és a keretszabályozásából eredően arra épülő önkormányzati rendeletek biztosítják az önkormányzat helyi adókivetési jogát. Az önkormányzat kizárólagos joga, hogy a Htv-ben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében,
helyi adókat vagy azok valamelyikét bevezesse,
a már bevezetett helyi adót a következő évre módosítsa, avagy
hatályon kívül helyezze.
A döntési autonómiából eredően, az önkormányzat határozza meg
az adó bevezetésének időpontját és
időtartamát, valamint
a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel az adó mértékét.
2005. évtől az alkotmányos mozgástér bővítése érdekében a törvény az építményadóban, a vállalkozók kommunális adójában, az idegenforgalmi adóban stb., azaz a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetén lehetővé tette, hogy a rögzített felső mértéktől az önkormányzat az infláció követésével eltérjen. Az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a Htv-ben meghatározott felső határokra indexálja a törvényalkotó.
A fenti adónemekben az adó mértéke Simontornyán a következő:
Építményadó 200 Ft/m2
Magánszemélyek kommunális adója 7000 Ft/év
Országos hatályos jogszabályok
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
• 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
Helyi hatályos jogszabályok
23/2008.(XII.1.) SVÖ Képviselő-testületének a helyi adókról szóló rendelet
Határidők
Az ügyintézési határidő
A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
Az érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
• a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama,
• a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
• a szakhatóság eljárásának időtartama,
• az eljárás felfüggesztésének időtartama, stb.
Adatvédelem
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Személyes adatok kezelése
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.
A személyes adatot különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvivő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, társadalmi szervezetek jogszerű működéséhez szükséges.
Közérdekű adatok nyilvánossága
Helyi önkormányzati feladatot, jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződéseket, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles biztosítani a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását.
A Polgármesteri Hivatal rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzé teszi, erre irányuló igény esetén hozzáférhetővé teszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő illetékességére, a birtokában levő adatfajtákra és a működésére vonatkozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra vonatkozó - adatokat.
A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igény nyújthat be. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tesz. A másolat készítéséért költségtérítés állapítható meg.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról
A hivatal köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
A hatósági eljárás tartama alatt a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél, a döntés hirdetményi úton való közlésénél- ne kerüljön nyilvánosságra.
A hatóság jogosult a feladatainak ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére, kezelésére. hivatalból indított vagy folytatott eljárásban az ügyfél nem akadályozhatja a hatóságot az üzleti könyvek és a tényállás tisztázásához szükséges más iratok átvizsgálásában.
Hivatásbeli titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok
Törvény által védett titok: államtitok, szolgálati titok, üzleti, bank-, biztosítási, értékpapír, pénztártitok, magántitok.
Adótitok
Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
A fent megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
• adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a törvényben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,
• törvény előírja vagy megengedi,
• az érintett hozzájárul,
• a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Az adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változás bejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.
Az önkormányzat képviselő testületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a helyi adóztatást szabályozza. Magyarország Alaptörvénye és az önkormányzati törvény biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a törvényben meghatározott keretek között helyi adókat vezethessenek be. E szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985. évben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához, mely deklarálta a helyi adóztatás jogát.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben - törvényi keretek között - a helyi adóztatás eszközével. Az önkormányzati autonómia továbbra is meghatározó garanciája az önkormányzati vagyon és a kiszámítható pénzügyi stabilitás.
Az önkormányzati adóhatóság által beszedett önkormányzati adók évről évre tervezhető és biztos bevételi forrást jelentenek. A helyi adóztatás az önkormányzat kezében olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a lakosság mellett, a vállalkozó (gazdálkodó) szféra egésze adóztatható legyen.
A helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül:
a vagyoni típusú adók
a kommunális jellegű adók
a helyi iparűzési adó.
A Htv. és a keretszabályozásából eredően arra épülő önkormányzati rendeletek biztosítják az önkormányzat helyi adókivetési jogát. Az önkormányzat kizárólagos joga, hogy a Htv-ben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében,
helyi adókat vagy azok valamelyikét bevezesse,
a már bevezetett helyi adót a következő évre módosítsa, avagy
hatályon kívül helyezze.
A döntési autonómiából eredően, az önkormányzat határozza meg
az adó bevezetésének időpontját és
időtartamát, valamint
a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel az adó mértékét.
2005. évtől az alkotmányos mozgástér bővítése érdekében a törvény az építményadóban, a vállalkozók kommunális adójában, az idegenforgalmi adóban stb., azaz a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetén lehetővé tette, hogy a rögzített felső mértéktől az önkormányzat az infláció követésével eltérjen. Az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a Htv-ben meghatározott felső határokra indexálja a törvényalkotó.
A fenti adónemekben az adó mértéke Simontornyán a következő:
Építményadó 200 Ft/m2
Magánszemélyek kommunális adója 7000 Ft/év
Országos hatályos jogszabályok
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
• 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
Helyi hatályos jogszabályok
23/2008.(XII.1.) SVÖ Képviselő-testületének a helyi adókról szóló rendelet
Határidők
Az ügyintézési határidő
A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
Az érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
• a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama,
• a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
• a szakhatóság eljárásának időtartama,
• az eljárás felfüggesztésének időtartama, stb.
Adatvédelem
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Személyes adatok kezelése
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.
A személyes adatot különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvivő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, társadalmi szervezetek jogszerű működéséhez szükséges.
Közérdekű adatok nyilvánossága
Helyi önkormányzati feladatot, jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződéseket, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles biztosítani a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását.
A Polgármesteri Hivatal rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzé teszi, erre irányuló igény esetén hozzáférhetővé teszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő illetékességére, a birtokában levő adatfajtákra és a működésére vonatkozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra vonatkozó - adatokat.
A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igény nyújthat be. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tesz. A másolat készítéséért költségtérítés állapítható meg.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról
A hivatal köteles gondoskodni az eljárás során megismert, törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (hivatásbeli titok) megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
A hatósági eljárás tartama alatt a hatóság gondoskodik arról, hogy a védett adat és a hivatásbeli titok - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél, a döntés hirdetményi úton való közlésénél- ne kerüljön nyilvánosságra.
A hatóság jogosult a feladatainak ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére, kezelésére. hivatalból indított vagy folytatott eljárásban az ügyfél nem akadályozhatja a hatóságot az üzleti könyvek és a tényállás tisztázásához szükséges más iratok átvizsgálásában.
Hivatásbeli titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok
Törvény által védett titok: államtitok, szolgálati titok, üzleti, bank-, biztosítási, értékpapír, pénztártitok, magántitok.
Adótitok
Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
A fent megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
• adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a törvényben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,
• törvény előírja vagy megengedi,
• az érintett hozzájárul,
• a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Az adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változás bejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.