Eseménynaptár

«
2026 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
Nincs esemény!

VP6-7.2.1-4.1.2-16 azonosító számú "Külterületi helyi közutak fejlesztése,önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavitásához, karbantartásához szükséges erő -és munkagépek beszerzése

Külterületi helyi közutak fejlesztése VP6-7.2.1.1-21

 

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

A Sió vízi turisztikai fejlesztés I. üteme

Sió-mente kerékpár turisztikai fejlesztés I. ütem

Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése

KÖFPO-1.2.1-VEKOP-16-2016-00031 Simontornya Város Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

EFOP-1.1.3-17 Nő az esély – foglalkoztatás a Simontornyai Idősek Otthonában

Szülői felügyeleti jogok

Ügyfélinformációk

A Gyámhivatal ügyfélfogadási rendje:

  • Kedd: 7.30-12.00 és 12.30-16.00
  • Csütörtök: 7.30-12.00 és 12.30-16.00

Szülői felügyeleti jogok:

 

 

Szülői felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján 

Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják.

A gyámhivatal a szülőket tájékoztatja arról, hogy a megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság gyermek elhelyezési ügyben hozott határozatával. Az eljárást bármelyik szülő kezdeményezheti, a szülők együttes meghallgatása szükséges az eljárás lefolytatásához.  

 

Szülői felügyeleti jog feléledése

 

 

Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg a szülő felügyeleti joga szünetel, vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szülői felügyeleti joga nem szünetel, illetőleg a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani.

 

 Az eljárás megindítására jogosult:

  •  különélő szülő,
  • gyermek, b
  • bármely személy,
  • hivatalból a gyámhivatal
 

Az eljárás menete:

  • az érintettel meghallgatása,
  • halotti anyakönyvi kivonat, bírósági ítélet beszerzése
 

A gyámhivatal a szülői felügyeleti jog feléledéséről határozatot hoz, vagy a másnál történő elhelyezés érdekében pert indít.

 

A szülői ház elhagyása

 

 

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve a gyermeket gondozó vagy a gyermek gondozását vállalni szándékozó személy kérelmére indul.Az eljárás menete:- kérelem (írásban, vagy jegyzőkönyvbe véve)- gyámhivatal a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.- gyámhivatal az eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.A szülői ház elhagyásának engedélyezése - a gondozás, nevelés kivételével - a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.

A kérelem elutasítása esetén, ha a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.

A kiskorú házasságkötésének engedélyezése

 

Kiskorú csak a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot. A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

Az eljárás menete:

-a házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

  • a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
  •  a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
  •  a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít. A meghallgatás kiterjed azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.

A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha

  • a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja
  • az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,
  • az igazolások alapján az egészségügyi, jövedelmi viszonyok alapján a házasságkötés feltételei fennállnak.

Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós - az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül - nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A  házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. 

Az életpálya kijelölése

 

 

A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt.

A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti. Kérelem hiányában a gyámhivatal a közoktatási intézmény jelzésére hivatalból jár el.

A gyámhivatal az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre  törekszik.Az eljárás során gondosan vizsgálni és mérlegelni kell a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és annak eredményeit, továbbá egészségi állapotát.

A vizsgálata során be kell szerezni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá - szükség esetén - a gyermek-pszichiátriai gondozó vagy egyéb egészségügyi intézet szakvéleményét.

A gyermek végleges külföldre távozása

 

A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

 

Az eljárás menete:

  • a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelem
  • a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.

A gyámhivatal a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegeli, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e. Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja

  • a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását
  •  a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik. 

Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása

 

 

A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat

  •  a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra [Ptk. 13. § (1) bekezdés a) pont],
  •  a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont, 656. §],
  •  a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont],
  • a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
  •  a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
  • a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
  •  a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
  •  a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
  •  a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
  •  a gyermek tulajdonát képező - százezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
  •  a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bek., Ptk. 13. § (1) bek. d) pont],
  •  a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. § (4) bek.],
  • a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont] vonatkozik.

A gyámhivatal a felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. 

Gyámnevezés és a gyámságból való kizárás

 

 

Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a gyámhivatal előtt teszi meg, arról jegyzőkönyv készül.A jegyzőkönyv tartalmazza a gyermek, a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére.A gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.      

 

 

 

 

 

 

Ügyintézők
Soós Éva - gyámügyi munkatárs, 586-933
Szabóné Dr. Szűcs Adrienn - gyámügyi munkatárs, 586-933
Országos hatályos jogszabályok
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer.) 18-19.§
Helyi hatályos jogszabályok
 
Határidők
Fizetendő díjak, illetékek
Díj-és illetékmentes.


Neosoft