Üdvözöljük Simontornya honlapján!

Családi jogállás rendezése:

• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
• képzelt apa bejegyzése
• gyermek családi és utónevének megállapítása

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően - a fogamzási idő kezdetétől - személyesen lehet megtenni. 

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. 

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

• a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
• a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó.

 Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.  

A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is.

Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az elismerésről készített jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. 

A gyámhivatal eljárása során:     

• vizsgálja az anya családi állapotát, a volt férje tekintetében fennálló apasági vélelmet, vagyis, hogy van-e olyan személy, akit jogszabály alapján apának kell tekinteni. Amennyiben igen, a gyámhivatal pert indít az apaság vélelmének megdöntése iránt, az ennek alapját képező jegyzőkönyvet felveszi, a feleket tájékoztatja a bírósági per megindításáról, és annak következményeiről, valamint arról, hogy ebben az esetben a vér szerinti apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak azt követően tehet, ha a bíróság apaság vélelmét megdöntő ítélete jogerőre emelkedik.
• ha születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére - gondnokot rendel. A gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.
• jegyzőkönyvbe foglalja a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, azt a felek együttesen aláírják, majd intézkedik az apai elismerő nyilatkozat anyakönyvvezető részére történő továbbítása iránt
• apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek esetében a gyámhivatal meghallgatja az anyát, illetve az általa apaként megnevezett személyt, és jegyzőkönyvben rögzíti az apai elismerő nyilatkozatot, illetve amennyiben az apaként megnevezett személy az apaságot nem vállalja a gyermek vonatkozásában, a gyámhivatal a kiskorú részére eseti gondnokot rendel, aki az apaság megállapítása iránt pert indít az illetékes bíróságon, erről a feleket tájékoztatja.
• intézkedik az apaság megállapítása iránti per megindításáról abban az esetben is, ha a születendő/megszületett gyermek szülei 14. életévüket nem töltötték be

Szükséges iratok:

• személyi igazolvány, lakcímkártya
• szakorvosi igazolás a szülés várható időpontjáról, amely a fogamzás feltételezett időpontját is tartalmazza, megszületett gyermek esetében a születési anyakönyvi kivonat
• az anya családi állapotáról szóló igazolás (hajadon esetében az anyakönyvvezető adja ki a lakcímnyilvántartás adatai alapján, egyébként erre vonatkozó hatósági bizonyítvány szükséges, elvált családi állapot esetében a házasság felbontásáról szóló bírósági ítélet jogerős példányát kell bemutatni, özvegy családi állapot igazolása a halotti anyakönyvi kivonattal)
• mennyiben a nyilatkozatot 18. életévét be nem töltött személy teszi, törvényes képviselőjének jelenléte szükséges, a törvényes képviselő magát személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával igazolja.

A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha

• a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét
• a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem határozza meg,- a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be,
• a különélő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem igazolják a bírósági eljárás megindítását. 

A gyámhivatal az eljárás során:

• tájékoztatja a szülőket a fentiek szerinti eljárásról, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben rögzíti
•  a gyermek nevének megállapításáról határozattal rendelkezik 

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.

Az érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama
• a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama
• a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő
• a szakhatóság eljárásának időtartama
• az eljárás felfüggesztésének időtartama stb.