Üdvözöljük Simontornya honlapján!

Gondnokság:

• gondnokrendelés
• gondnoki számadás
• gondnok felfüggesztése, elmozdítása, felmentése
• eseti gondnok, zárgondnok, ügygondnok rendelése

Gondnokrendelés

A bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy cselekvőképességet kizáró hatállyal helyezhet gondnokság alá személyt.

A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:

1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, gyámhatóság által meghatározott értéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;

2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;

• a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
• a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
• a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
• a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;

4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;

5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);

6. örökösödési ügyek;

7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;

8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;

9. tartózkodási hely meghatározása.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el.  

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja. 

Gondnokká - ha ez az érdekeivel nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.

 A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve más hozzátartozókat - akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni - előnyben kell részesíteni. A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető.

Ha a hozzátartozók között nincs alkalmas személy, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni.

A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon - elsősorban zárlat elrendelésével - nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügycsoportokban járhat el az érintett személy helyett.

Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondokság alá helyezés iránti per jogerős befejezését követően a gondnok kirendelésével szűnik meg, kivéve, ha azt a bíróság az ideiglenes gondnokrendelés felülvizsgálata során már megszüntette.A gyámhivatal rendel ideiglenes gondnokot abban az esetben is, ha az ideiglenes gondnokrendelés szükségességéről a bíróság döntött. Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt, a hozzátartozókat, aki vállalja a gondnoki tisztséget, környezettanulmányt készít, a gondnokolt vagyonát leltároztatja. 

Szükséges iratok jegyzéke:

• Személyi igazolvány,
• lakcímkártya

A gondnoki számadás

A vagyonkezelésre jogosult gondnok éves számadását minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot meghozták. A számadáshoz csatolni kell a gondnokolt személyes ügyeire (tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.

A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

 Amennyiben a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról - eseti számadásként - a gyámhivatal határozattal dönt. A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha

a.) a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is

b) a gondnok a gondnokolt a) pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy

ba) a gondnokolt rendszeres jövedelmének éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy

bb) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét. 

A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,

b) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben.

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot. Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Végszámadásra vonatkozó közös szabályok a gyám számadásánál részletezve.

Gondnok  felfüggesztése, elmozdítása vagy felmentése

 A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, a gondnokolt meghalt, a gondnok fontos okból a felmentését kéri, utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja - azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. 

A gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti

• a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben lévő vagyon helyéről, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti,
• a földhivatalt ha a bíróság erről nem rendelkezett, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,
•  nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesült,
• a hitelintézetet, a zárolt számla kezelőjét, a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, ha a vagyon felett a cselekvőképes személy rendelkezni jogosult.

Eseti gondnok, zárgondnok, ügygondnok rendelése

• akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot,
• akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §), kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,
• akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van eseti gondnokot vagy ügygondnokot [Ket. 40. § (5) bek.],
• akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot
• annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul, gyermek és szülő közötti érdekellentét esetén, jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot rendel.

 Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség, illetve ha az államigazgatási szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve, hogy - jogszabály rendelkezése szerint - az eseti gondnok működése nem a gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt. A gyámhatóság annak a személynek, akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, ügygondnokot rendel. Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.Az eseti gondnok és az ügygondnok - a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.

 Születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni, ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn.A méhmagzat gondnokának a tevékenysége a születés időpontjáig terjed. 

A gyámhivatal a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot rendel

Ha a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési per megindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében zárlatot rendelt el, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.

 Az eseti gondnokot, ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok, ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével a kirendelő gyámhatóság határozatban állapítja meg. A munkadíj összegét a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.  

Szükséges iratok jegyzéke:

• Személyi igazolvány,
• lakcímkártya

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

• 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt) 106-108.§
• 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 18.§, 18/A §, 19.§, 19/C.§,224-225.§
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer.) 131.§, 133-134.§, 159./A §, 142-143.§, 32.§, 135-139.§

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.

Az érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama
• a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama
• a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő
• a szakhatóság eljárásának időtartama
• az eljárás felfüggesztésének időtartama stb.